Tótumfaktum

Fülszöveg

Charles Bukowski (1920-1994) "kilóg" kissé a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, ám ő, amazokkal ellentétben, soha nem kereste a konfrontációt. Önéletrajzi ihletésű regényeiben - főszereplőjük az író alteregója, Henry Chinaski - nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, metsző humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista volt, egyik napról a másikra élt, a kompromisszumot pedig hírből sem ismerte. Emiatt sokan rajongtak (és ma is rajonganak) érte, ő maga azonban nem kért e bálványozásból. Lehetőleg inkább kerülte rajongóit (kivéve, ha azok nők voltak), általában az embereket, de leginkább az írókat.

"Jó párszor csengettem. Végre aztán kinyílt az ajtó.
A szüleim ott álltak pizsamában meg hálóköntösben.
- Te részeg vagy! - üvöltötte az apám.
- Ez így igaz.
- És honnan veszed a pénzt az italra?
Neked nincs is pénzed!
- Majd szerzek munkát.
- Te részeg vagy! Tökrészeg! A fiam egy iszákos!
A fiam egy rohadt semmirekellő alkoholista!
Az apám fején a haj vicces csomókban állt felfelé. A szemöldökét mérgesen összehúzta, az arca piros volt a dühtől, és püffedt az alvástól.
- Úgy viselkedsz, mintha megöltem volna valakit.
- Ez éppolyan rossz!
- ...jaj, a picsába már...
Váratlanul elhánytam magam, rá az élet fáját mintázó perzsaszőnyegre.
Az anyám felsikoltott. Az apám elindult felém.
- Tudod, mit csinálunk, amikor a kutya rászarik a szőnyegre?
- Igen.
Elkapott a tarkómnál, elkezdte lefelé nyomni a fejem, és próbált négykézlábra kényszeríteni.
- Megmutatom neked, mit szoktunk vele csinálni!
- Ne...
Az arcom már majdnem benne volt.
- De, megmutatom, mit csinálunk ilyenkor a kutyával.
Ütöttem, és lendületből ugrottam föl a padlóról.
Tökéletes jobbhorog volt. Megtántorodott, háttal végigtámolygott a szobán, majd leült a kanapéra." Vissza