Előszó
Részlet a könyvből:
- Mikor is utazol, Miki? - kérdezte Magnus grófné a fiától, a ki nagy léptekkel járt-kelt a szegényes ebédlőben, a mely egyúttal szalón, pipázó, dolgozószoba és budoir is volt....
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Mikor is utazol, Miki? - kérdezte Magnus grófné a fiától, a ki nagy léptekkel járt-kelt a szegényes ebédlőben, a mely egyúttal szalón, pipázó, dolgozószoba és budoir is volt.
Miklós, egy magas, hirtelenűl szőke, kékszemű katonanövendék, megállt.
- Az öt órai vonattal megyek, - felelte s nagyot szippantott magakészítette czigarettáján. Leszítta a füstöt a mellére s azt ismét lassan kibocsátva magából, folytatta: - Bécsben van csatlakozásom és éjféltájt ismét Bécsujhelyben leszek. Holnap pedig úgy lesz minden, mintha itt sem lettem volna. Reggel hatkor lovaglás, nyolcztól tizenkettőig teoretikus előadás, aztán menázsi s a többi...
A fiatal gróf elgondolkozott kissé, aztán a szobaleányhoz fordult, a ki éppen leszedte az asztalt:
- Kitisztította már a másik pár czipőmet is?
- Már régen. Bent is van a kufferben.
Ez a válasz láthatólag kielégítette Miklós grófot, mert ismét nagyot szippantott a czigarettáján, aztán újból felvette sétáját a szoba egyik sarkából a másikba.
A grófné egy a felismerhetetlenségig lekoptatott kereveten feküdt és szokása szerint sziesztázott, a mit egy nem annyira hosszú, mint rosszul szelelő olcsó trafikszivar élvezetével szeretett összekötni. Most is versenyt szítt a gyermekeivel.
Vissza