1.054.440

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar nemzet oknyomozó történelme

Középiskolák VIII. osztálya számára

Szerző

Kiadó: Szent-István-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 375 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: 142 fametszettel illusztrált. Stephaneum nyomda r. t. nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


ELŐSZÓ.
Amikor ezelőtt nyolc évvel a Szent-István-Társulat azzal bízott me| hogy a középiskolai tanítás revideált tervének megfelelően írjam meg a középiskolák III—VIII. osztályai számára a... Tovább

Előszó


ELŐSZÓ.
Amikor ezelőtt nyolc évvel a Szent-István-Társulat azzal bízott me| hogy a középiskolai tanítás revideált tervének megfelelően írjam meg a középiskolák III—VIII. osztályai számára a magyar, illetve egyetemes történelmet, némi aggodalommal vállaltam a nekem szánt föladatot Aggodalommal bizony, mert éreztem, hogy a bizalom elől, amellyel a Társulat megtisztelt, nem szabad kitérnem, másrészt pedig életem delén túl merésznek tekintettem olyan vállalkozást, amely előreláthatóan sok évi kitartó és fáradságos munkára köti le hanyatló erőimet. A jóságos Isten kegyelme megengedte, hogy föladatomat megoldjam s a reám bizott munkát erömhöz és tehetségemhez képest befejezhessem.
Az Oknyomozó Történelemmel középiskolai történelmi könyveim utolsó kötetét adom át tisztelt kartársaimnak és remélem, hogy mint a többivel, ezzel is teszek valamelyes szolgálatot a nemzeti irányú nevelés-oktatásnak. Ha egy kissé megkéstem vele, tulajdonítsák annak az igyekezetemnek, hogy a tőlem kitelő legjobbat akartam vele nyújtani s úgy törekedtem fölszerelni, hogy tanár és tanuló kezén egyaránt jól szolgálhasson.
Megírásánál az Utasítások irányítását követtem, de figyelembe vettem már az érettségi vizsgálat új szabályzatát is és ennélfogva nemcsak a nemzet múltját tekintettem át oknyomozó módszerrel, hanem amennyire terem meg- Vissza

Tartalom


TARTALOM.
I. Bevezetés.
1. fej. Magyarország a magyar nép bevándorlássá előtt.
Az ország legrégibb lakosai. Kelták és dákok. Római hódítás. Pannónia és Dácia. A hun uralom. A germán uralom. Avarok és szlávok, A frank uralom 1—9
II. A magyarok őstörténelme.
1. fej. Az Alt áj tói a Kárpátokig.
A magyarok eredete. A magyarok őshazája. Lebedia és Etelköz. A magyarok politikai szervezete. A magyarok hadi szervezete. A magyarok neve 9—21
2. fej. A honfoglalás.
Európa politikai állapota a honfoglalás idején. A honfoglalás. Az új haza terjedelme és a nemzet elhelyezkedése. Az ősi államszervezet és birtokrend. A honfoglaló magyarok műveltsége 21—28
III. A kereszténység és a királyság megalapítása.
1- fej. Magyarország viszonya a nyugati és keleti kereszténységhez.
A külföldi kalandozások. A térítés kezdete. Térítés Szent István alatt. Az egyház szervezése, hatása és ellátása. Szent István egyházi törvényei - — 28—35
2. fej. Magyarország belépése a nyugati keresztény világba.
A királyság megalapítása. A királyi hatalom megalakulása. A középponti kormány és a királyi tanács. A vármegye mint a vidéki kormányzás
szerve. A rendi szervezet. Szent István világi törvényei. A bírósági szervezel és a székesfehérvári törvénylátó napok. A honvédelem szervezése és a határok kiterjesztése. A trónörökösödés rendezése 35—45
3. fej. A kereszténység és a királyság válsága.
Péter és Aba. Visszahatás a kereszténység ellen. Küzdelem a császárság
ellen. A trónörökösödés rendezetlensége. Trónviszályok 45—4&
4• fey> A kereszténység és a királyság megerősödése.
Az ország állapota szent László trónralépésekor. Szent László állásfoglalása az in vesti tura-harcban. Horvátország meghódítása. Szent László harcai a kunokkal. Szent László törvényei. Kálmán trónfoglalása és az egyházhoz való viszonya. Horvátország és a dalmát városok elfoglalása. Kálmán király törvényalkotása. Az állam szerve-zése „ - 49—5S
ő. fej. Magyarország átalakulása a XII. században.
A királyság deszpotikus iránya. Magyarország és a görög császárság. III. Béla. Az ország III. Béla korában. Telepítések. A királyi hatalom hanyatlása. Hűbéres főnemesség keletkezése. A kamara haszna. Az alkotmányos élet kezdete. Az aranybulla 59—74
, IV. Szent István államszervezetének bomlása.
Új szervezkedés hűbéri eszmék alapján.
1. fej. A tatárjárás és következményei.
Kísérlet Szent István intézményeinek fönntartására. A kúnok befogadása. A tatárjárás. Az ország helyreállítása. A főnemesség hatalmának növekedése. Az ifjú királyság intézménye. A nemesi vármegye kezdete. Különálló kerületek szervezése - - — — 74—82
fej. A királyság és az oligarchia küzdelme.
Magyarország viszonya nyugati szomszédjaihoz. A Habsburg-család hatalmának megalapítása a Középső-Duna mentén. Az első oligarcha-családok. Országos zavar. Az utolsó Árpád-házi király. Interregnum. Az oligarchia bukása 83—91
3. fej. Az ország szervezetének átalakulása az Anjouk korában.
A pénzügy és honvédelem szervezése. Az igazságszolgáltatás javítása. Károly kiilső politikája. Nagy Lajos első évei. Lajos családi politikája. Lajos hódító és térítő háborúi. Az ősiségi törvény. A szent ko-
rona közjogi szerepe. A rendi szervezet kifejlődése. A banderiális honvédelmi rendszer kifejlődése. A műveltség álJapota az Anjouk korában „_ 91—107
4* fej> királyság újabb küzdelme a főurakkal.
A királyi hatalom hanyatlása. Országos tanács és kettős királyság. Zsigmond küzdelme a koronáért. Zsigmond német-római császársága és annak hatása Magyarországra. Az alkotmány és intézményeink fejlődése Zsigmond korában : 107—120
ő. fej. Küzdelem a törökök ellen.
A török hatalom terjeszkedése. A déli hűbértartományok elvesztése. Összeköttetés a szomszéd országokkal. Hunyadi harcai a törökök ellen. A főurak a hatalom birtokában. V. László. Nándorfehérvár lölmentése. Hunyadi László kivégeztetése és V. László halála 120—132
V. Mátyás kora.
I. fej. Kísérlet erős királyság alapítására nyugati példák szerint.
A nemzeti királyság eszméje és Mátyás királlyá választása. Az első évek küzdelmei. A had- és pénzügy újjászervezése. A vármegye és igazságügy fejlődése. Mátyás kormányrendszere 132—139
2. fej. Kísérlet egy nagy birodalom alapítására a Középső-Duna
mellett.
Mátyás külső politikája. Mátyás cseh háborúja. Mátyás török háborúi. Mátyás osztrák háborúi. Mátyás összeköttetései a külfölddel. A renaissance Magyarországon - - 139—147
VI. Az ország hanyatlása.
1. fej. A rendek küzdelme.
Corvin János. Visszahatás az erős királyság ellen. Ulászló harcai a trónkövetelőkkel és a pozsonyi béke. A királyi hatalom sülyedése. A rendek küzdelme a hatalomért. Küzdelem a nemzeti királyságért. Magyarország és a cambrayi liga. A jobbágyság állapota a XIV. és XV. században, k parasztlázadás 1514-ben. A Tripartitum 147—156
fej. Az ország bukása.
II. Lajos. A közélet sülyedése. A Habsburg-ház hatalmának növekedése és a törökök előnyomulása. A rendi küzdelem megújulása. Werbőczi nádorsága és a «kalandosok». Szulejman második támadása. Mohács 156—162
VII. Az ország három részre szakadása.
¦ ' 1. fej. Az ország megoszlása.
Két király választása. Magyarország és a cognaci liga. Ferdinánd támadása és. János szövetkezése a törökkel. A török beavatkozása. Egyezkedési kísérletek és a váradi béke. Az ország három részre oszlása. Keleti Magyarország szervezése. Kísérlet az ország egyesítésére. A török hódítás terjeszkedése. Küzdelem a Partíumérí és Szulejmán utolsó támadása. Erdély végleges különválása 162—174
2. fej. Magyarország belső állapota a megoszlás idején.
A Habsburgok Magyarországa. A Habsburgok kormányrendszere. A rendi képviselet kifejlődése. A vármegye autonómiájának kifejlődése. A honvédelmi szervezet átalakulása. A közgazdaság és a jobbágyság állapota. A török Magyarország és a hódoltság. A török kormányrendszer. Politikai, vallási és gazdasági állapotok a török uralom területén, kz egyház állapota a megoszlás idején. A szellemi és nemzeti élet a megoszlás korában — — — 175—190
VIII. Küzdelmek az alkotmányért és a vallásszabadságért.
1. fej. Politikai és vallási reakció.
A Báthoryak Erdélyben. A hosszú török háború. Erdély Rudolf uralma alatt. Magyarország Rudolf uralma alatt. Bocskay fölkelése. A bécsi és zsitvatoroki béke. Rudolf bukása és az alkotmány diadala 190—201
fej. A felekezetek küzdelmei Magyarországon.
A hitújításéi]enes küzdelem és a jezsuiták. Pázmány Péter. Erdély viszonya a magyar koronához. II. Ferdinánd királlyá választása. Magyarország és Erdély részvétele a 30 éves háborúban. A 30 éves háború befejezése. Esterházy Miklós gróf 201—214
3. fej. Az uralkodóház abszolutisztikus törekvései.
Az örökös királyság eszméje. Lipót kormányrendszere. Erdély romlása. Lipót erdélyi politikája. Zrínyi Miklós gróf. Uj török háború és a vasvári béke. A nemzet elégedetlensége. Wesselényi és társai szövetkezése. A megtorlás. Az alkotmány, fölfüggesztése. Thököly fölkelése és az 1681. évi soproni országgyűlés 214—226
4- f&j- Magyarország fölszabadítása.
A török hatalom gyöngülése. Bécs ostroma. A fölszabadító háború kez-dete. Az ország állapota Buda visszavétele után. Örökös királyság.
Az ország egyesítése. A fölszabadító háború befejezése ós a karlo-
vici béke _ 227—231
5. fej. II. Bákóczi Ferenc kora.
Az udvar központosító reform kísérletei. Kollonics javaslata. A bécsi kormány magyar politikája. II. Rákóczi Ferenc. A fölkelés kezdete. Alkudozások. Az ónodi gyűlés. A. fölkelés hanyatlása. A szatmári béke 231—242
IX. A központosító reformok kora.
1. fej. A belső szervezés.
A nemzet és király kiengesztelődése. Állandó hadsereg ós hadi adó. A kormányszékek újjászervezése. Az igazságszolgáltatás újjászervezése. A vármegye alkotmányvédő szerepe. A leányág örökösödésének rendezése. Az ország területi épségének helyreállítása. Társadalmi és gazdasági átalakulás. A Regnum Marianum és a Garo-lina Resolutio 242—253
2. fej. A centralizmus és az alkotmány küzdelme.
A pragmatica sanctio válsága. A magyarok megmentik a monarchiát. Mária Terézia kormányrendszere. A. közgazdaság és az úrbér rendezése. Ujítáöok az egyház és iskola körül. A magyar királyság egységes kormányzásának helyreállítása. II. József. Egyházi újítások. A kormányzás szervezése. A vármegye autonómiájának megszüntetése. Az igazságszolgáltatás javítása. A közteherviselés előkészítése. II. József külső politikája. A császár politikájának csődje 253—267
X. A nemzeti reformok kora.
1. fej. II. József uralkodásának hatása.
A nemzeti visszahatás. Az alkotmány visszaállítása. A nemzeti érzés új életre kelése. Az újítás szellemének fölébresztése 268—275
2. fej. Magyarország a francia háborúk korában.
A francia hadüzenet. A magyar «jakobinusok». Hazánk részvétele a francia háborúkban. A francia háborúk hatása az ország politikai és gazdasági életére 275—282
S. fej. A tesped,és ideje.
A politikai élet szünetelése. A közművelődés állapota a tespedés korában. A közgazdaság állapota a tespedés korában. Az alkotmány veszedelme - - 283—289
Jf. fej. A nemzet ébredése.
Az 1825—27-iki országgyűlés. Széchenyi István gróf. A «Hitel». A ccHiteb) hatása és a «Világ». Az 1830. évi országgyűlés. A ((Stádium)) — ~ 289—296
ő. fej. ^ 30-cis évek reformország gyűlései.
Az 1832—36-ik évi országgyűlés. Kísérlet a szabadelvű irány elfojtására. Az 1839—40-ik évi országgyűlés 296—304
6. fej. Fordulat Magyarország átalakulásában.
A 40-es évek irodalmi harcai. Kossuth és Széchenyi. A társadalom az alkotás terén. A védővám és közadózás kérdése. Az 1843—44. évi országgyűlés. Az «illyrizmus». Az adminisztrátori rendszer 304—310
7. fej. Az átalakulás.
A liberális párt megoszlása. A konzervatív programm és a liberális párt egyesülése. Az 1847—48-ik évi országgyűlés. A márciusi napok. Az 1848-iki törvénvek - 310—317
S. fej. A szabadságharc.
A magyar kormány küzdelme a kamarillával és a nemzetiségekkel. A honvédelmi bizottmány. Trónváltozás. Az önvédelem harca. A függetlenségi nyilatkozat és az orosz beavatkozás. A katasztrófa 318—327
9. fej. Az Önkényuralom.
A Bach-rendszer. A passzív reszisztencia. Az októberi diploma és a
februári pátens. A provizórium. A kiegyezés - — 327—332
FÜGGELÉK.
Magyarország gazdasági, műveltségi és politikai jelen állapotának ismertetése.
A magyar állam területe. A magyar állam népessége. A lakosság nyelvi viszonyai. A népesség vallási viszonyai. Az ország földjének jellemzése. Közgazdasága. Műveltsége. Az államháztartás. Az alkotmány. Az államforma. Az államhatalom megoszlása és kezelése. A társországok és Fiume kormányzása. Magyarország és Ausztria közjogi
viszonya. A közös ügyek. A közös ügyek elintézésének módja 333—347
Nemzedék-rendek 347—351
A szövegben közölt oklevél és krónikarészletek olvasása - 352—357
Betűsoros név- és tárgymutató - 358—375
A SZÖVEGBEN KÖZÖLT KÉPEK JEGYZÉKE.
Oldal
1. Részlet a Képes Krónikából (olvasása a 352. oldalon) 10
2. A Névtelen jegyző krónikájának eleje (olvasása a 352. oldalon) 11
3. Kézai Simon krónikájának kezdete (olvasása a 352. oldalon) 13
4. Altáji türk irás 26
o. Szent István Pannonhalmát alapító oklevelének kezdete (olvasása a
353. oldalon) 32
6. Szent István decretumának előszava (olvasása a 853. oldalon) 40
7. Szent László első törvénykönyve (olvasása a 353. oldalon) 53
8. IV. István rézpénze — 61
9. III. Béla lemezpénzei 62
10. A váradi káptalan közhitelű pecsétje " 64
11. A legrégibb magyar cimer Imre 1202. évi aranybulláján 68
12. II. Endre 1222. évi oklevelének kezdő sorai (olvasása a 354. oldalon) 70
13. II. Endre aranybullája - 71
14. Rogerius carmen miserabiléje (olva sasa a 354. oldalon) 76
15. A János-vitézek pecsétje — 77
16. Pozsony város legrégibb pecsétje — 77
17. A magyar cimer IV. Béla korában — — 79
18. IV. Béla pecsétje - - - • 81
19. A szepesi városok pecsétje r — 82
20. Magyar viselet a XIII. és XIV. században — 85
21. III. Endre egyik oklevelének kezdő sorai (olvasása a 354. oldalon) 88
22. I. Károly aranyforintja — 92
23. I. Károly ezüstgarasa — - - — 93
24. Nagy Lajos egyik oklevelének kezdete 95
25. Nagy Lajos címeres pajzsu pecsétje 97
26. Részlet Szent Margit legendájából (olvasása a 354. oldalon) 104
27. A pécsi egyetem címerének töredéke — - — 105
28. A Dubnici Krónika első lapja (olvasása a 355. oldalon) 106
29. Zsigmond egy cimeradományozó oklevelének kezdete — — 108
30. Magyar király tornaöltözete a XV. század elején — 110
31. Ciliéi Hermann kis pecsétje - — 113
32. A Sárkány-rend jelvénye — 114
33. Buda pecsétje 1402-ben 116
34. A szab. kir. városok hatalmi jelvényei — — —. — — H?
35. A különböző házakból származott királyok címerei — 122
36. A magyar országos rendek megbízó levelének záradéka - 123
37. A legrégibb magyar vármegyei pecsét - — 124
38. Hunyadi János cimere 125
Oldal
39. Hunyadi János aranyforintja - - 128
40. Magyar viselet a XV. század első felében — - 129
41. Hunyadi László aláírása - 131
42. Az 1462. évi szerződés címlapja (olvasása a 356. oldalon) 134
43. Mátyás király aranyforintja — - - 135
44. Vitéz János aláírása - - 138
45. Egy Corvina részlete (olvasása a 355. oldalon) 141
46. A Budai Krónika utolsó lapja (olvasása a 355. oldalon) 143
47. Thuróczi krónikájának kolophonja (olvasása a 355. oldalon) 145
48. A budai egyetem cimere — — — — — — — 146
49. Corvin János pecsétje — — — — 148
50. II. Ulászló aláírása — - — - 149
51. Bakócz Tamás pecsétje - — - - 151
52. János vajda pecsétje (címertartó angyallal) — - 152
53. A Dózsa-család megbélyegzett cimere — - - - — — 154
54. A Hármaskönyv előszavának kezdő sorai (olvasása a 356. oldalon) 155
55. II. Lajos fegyverzete - — - — — 160
56. A mohácsi csata emlékére vert érem — — ~ - 161
57. János király aranypecsétje — — — — — - - 163
58. Ferdinánd aláírása , — - - — — 164
59. Fráter György aláírása - - 165
60. A váradi béke záradéka (olvasása a 356. oldalon) 167
61. János Zsigmond érme 173
62. I. Ferdinánd ezüsttallérja ~ — 176
63. I. Ferdinánd aranyforintja 176
64. Török defter a XVI. századból — 183
65'. Erdősi magyar nyelvtanának címlapja - 186
66. Részlet Verancsics krónikájából (olvasása a 356. oldalon) 188
67. Tinódi Sebestyén jelvénye — - — 189
68. Báthory Zsigmond aláírása 191
69. Rudolf aláírása — - 192
70. Illésházy István pecsétje — — 195
71. Bocskay István koronája 196
72. II. Mátyásnak Illésházyhoz intézett levele (olvasása a 357. oldalon) 198
73. A bécsi béke utolsó lapja (olvasása a 357. oldalon) 199
74. Achmed szultán thugrája a zsitvatoroki békeszerződésről 200
75. II. Mátyás koronázási érme - — — 201
76. A zsolnai zsinat végzéseinek címlapja - — — 202
77. A nagyszombati zsinat végzéseinek címlapja - - - — 203
78. II. Ferdinánd pecsétje 206
79. Első lap Magyarország Panaszából - - -
80. Pázmány névtelen felelete a Querelára - 209
81. Bethlen Gábor magyar fejedelmi érme 210
82. Bethlen Gábor Máriás magyar forintja 210
83. III. Ferdinánd koronázási érme — - 211
84. Esterházy Miklós gróf síremléke
85. I. Lipót aláírása — - 214
Oldal
86. A Rákócziak erdélyi fejedelmi címere __ 215
87. Kemény János aláírása _ 217
88. A Zrinyiász egy versszaka és Zrinyi Miklós aláírása 218
89. Wesselényi és Zrinyi Péter aláírása az 1666-iki szövetség-levélen— — 221
90. Spork árvaváralljai kivégzései 223
91. Szelepcsényi György aláírása 224
92. Thököly Apafyhoz írt levelének utóirata 225
93. Zrinyi Ilona aláírása 226
94. A szent liga emlékérme 227
95. A Habsburg-ház férfiagának örökösödéséről szóló törvénycikkely kezdő
sorai — - 229
96. Rercsényi Miklós gróf aláírása - 235
97. II. Rákóczi Ferenc szózatának címlapja 237
98. A felekezetek egyetértésének emlékére vert érem 239
99. Károlyi Sándor aláírása — 241
100. Pálffy János gróf aláírása . , 241
101. A helytartótanács pecsétje — 245
102. Az 1722/23-iki törvénykönyv utolsó lapja 248
103. A pozsareváci béke emlékérme - 250
104. A Szent István-rend csillaga - — 256
105. Erdély nagyfejedelmi címere — 259
106. A Fiume bekebelezését rendelő diploma első lapja — 261
107. Hóra érme 265
108. II. Lipót aláírása - - 269
109. Az 1790/91. X. t.-c. címe - . . .1. - 270
110. Gyöngyössi István aláírása - — 271
111. Ányos Pál aláírása - 272
112. Ressenyei György aláírása - — 272
113. Magyar viselet 1790. körül - - - 273
114. I. Ferenc aláírása - 276
115. A szabadság vértanúinak fája - - 277
116. Felsőbüki Nagy Pál aláírása 280
117. Papirospénz a devalvatio után ~ — - --- 281
118. Egy krajcár 1516-ban - 282
119. Metternich aláírása - — — 282
120. A szent szövetség érme — — — 283
121. A Magyar Kurir feje — - - 285
122. Bocskoros kortes.,. — — — — — 288
123. Az Akadémia megalapításának emléktáblája — — — 290
124. Kölcsey Ferenc aláírása — — - 296
125. Az országgyűlési tudósítások. Kossuth kezeírása — — — — 297
126. A lánchíd alapköve letételénél használt vakolókanál — 299
127. Ferdinánd ötödiknek vallja magát - — — — — —
128. Magyar viselet 1825—1848 között - - - 302
129. A Pesti Hírlap feje , - - - - 304
130. A Világ feje - - 305
131. Eötvös József báró aláírása - — 311
132. József nádor aláírása - —
133. A Nemzeti dal első két versszaka — - -
134. Batthyány Lajos gróf aláírása - -
135. Magyarország Nagyasszonya az 1848. évi aranyakon
136. Az 1847/48-iki törvények címlapja - —
137. Görgei Artúr - - - —
138. Bem arcképe 1830-ban — - — — —
139. Kossuth-bankó -
140. Az április 14-iki ülés jegyzőkönyvének záradéka
141. A független magyar állam pecsétje
142. Görgei augusztus ll-iki levelének utolsó sorai
143. Erzsébet királyné aláírása
144. Deák közjogi munkájának címlapja

Ujházy László

Ujházy László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ujházy László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem