Válogatott fejezetek az általános és ágazati gazdaságföldrajz köréből

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem/Kézirat

Szerző

Dr. Bernát Tivadar

Dr. Bora Gyula

Dr. Kalász Lajos

Dr. Kollarik Amália

Dr. Matejka Március

Dr. Zalai Györgyné

'Dr. Bernát Tivadar: Válogatott fejezetek az általános és ágazati gazdaságföldrajz köréből ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	381 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. 3. javított kiadás változatlan utánnyomása. Tankönyvi szám: J10-1255.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
I. A FÖLDRAJZI KÖRNYEZET FOGALMA ÉS ÉRTÉKELÉSE
A földrajzi környezet a külső természet része, az anyag sajátos formája, és egységet alkot a társadalommal. A földrajzi környezet hatása nemcsak természeti, hanem az összes eddigi társadalmaknak a természetben megtestesülő emberi munkája által bekövetkező hatás is, amely kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolja a következő generációk, társadalmak munkáját, illetve annak feltételeit.
A bennünket övező földrajzi környezetet az ember igen erősen átalakítja. Természetföldrajzi környezetünket nem vizsgálhatjuk úgy, hogy ne vegyük figyelembe a társadalom által előidézett előnyös vagy hátrányos változásokat. Az előző társadalmak sok pozitív változást hajtottak végre az embert övező földrajzi környezeten, de káros hatások is mutatkoztak. Az évszázados erdőirtás és káros következményei, a talajerózió, a talaj művelésbevételének azok a módjai, amelyek a természetes termékenységet csökkentik, esetleg művelésre alkalmatlanná teszik, a vizek és a légkör szennyezése kétségtelenül befolyásolják a következő társadalmak munkájának feltételeit. Ezeket a hatásokat azonban nem egyedül vagy egyáltalán nem a természet, hanem az előző és a jelenkori társadalmak idézték elő.
A földrajzi környezeten a domborzat, éghajlat, talaj, ásványi kincsek, flóra és fauna egymásra ható összességét értjük a földfelület egy meghatározott részén, saját immanens fejlődésének és az ember által való átalakításának adott stádiumában. A földrajzi környezet alkotói a kozmikus térség (kozmoszféra) és a geoszférák, vagyis a levegőburok (atmoszféra), a vízburok (hidroszféra), a kőzetburok (litoszféra) és a talajburok (pedoszféra). Azok a természeti folyamatok és változások, földrajzi jelenségek, amelyek a különböző szférákban zajlanak, végső soron az un. bioszférában — levegő—, víz—, kőzet— és talajburok érintkezési zónájában — hatnak, és összegeződnek a társadalmi termelés számára. A földrajzi környezet fogalmába tehát a kozmoszféra és a földrajzi burok (a geoszférák összességét nevezzük földrajzi buroknak) jelenségei tartoznak, azokkal a jelenségekkel és hatásokkal egyetemben, amelyeket az emberi társadalmak idéznek elő ezen a környezeten.
A „földrajzi környezet" kifejezés a természetnek csak azokat-az elemeit foglalja össze, amelyek szoros kapcsolatban vannak a társadalommal. A földrajzi környezet fogalma tehát szűkebb fogalom a természet fogalmánál, mivel a geoszféráknak csak a társadalommal kapcsolatos elemeit foglalja magában. Ugyanis nem minden természeti jelenség és anyag képezi min3en~időben a társadalmi termelés nélkülözhetetlen és szükségszerű feltételét. A különböző hasznos ásványi kincsek csak fokozatosan, a tudomány és a technika, a termelőerők és a termelési módok fejlődésével váltak a földrajzi környezet részévé. A régebbi korok embere számára mit sem jelentett a wolfram vagy a nikkel, a bauxit vagy a nefelin, a kőolaj vagy a különböző uránércfélék, vagy a manapság egyre fontosabb ún. ritkafémek.
Vissza

Tartalom

TARTALOM
I. A földrajzi környezet fogalma és értékelése 3
II. Népesség 4
A népesség növekedésének történeti áttekintése 9
A népesség területi elhelyezkedése és a népsűrűség 12
A születések és halálozások és a természetes szaporodás a Föld országaiban 18
A táplálkozás és színvonala a Föld országaiban 25
A népesség nem és kor szerinti összetétele 28
Vándorlások 30
III. Település 35
1. A település fogalma 35
2. A természetföldrajzi környezet hatása a településhálózat kialakulására 35
3. A város 37
a) A városok keletkezése és fejlődése 38
b) A városok funkciói 40
c) A városok funkcionális osztályozása 41
. d) A városok nagyságrendje 43
e) Agglomerációk 44
4. A falu 46
IV. Mezőgazdaság 49
A természetföldrajzi környezet szerepe a mezőgazdasági termelésben 49
A domborzat hatása a mezőgazdasági termelésre 51
Az éghajlat hatása a mezőgazdasági termelésre 53
Hőmérséklet 53
A csapadék és víz 56
Öntözés 59
A szél 64
A természetes növénytakaró 65
A talaj 66
A társadalmi-gazdasági tényezők szerepe a mezőgazdasági termelés földrajzi elhelyezkedésében 68
A termelőerők állapota és térbeli megoszlása 71
Termelési viszonyok, üzemformák 79
A hagyományos mezőgazdaság üzemformái 80
A tőkés mezőgazdaság üzemformái 82
A szocialista mezőgazdaság üzemformái 87
Mezőgazdasági termények iránti szükséglet 90
Szállítás 92
A mezőgazdaság és a többi termelési ág kapcsolata 94
A föld mezőgazdasági zónái 94
Az egyenlítői kétperiódusú esőövezet mezőgazdasága 95
Kaucsukpálma 100
Kakaó 102
A szavanna- és trópusi monszunövezet mezőgazdasága 104
Rizs 108
Cukornád 113
Kávé 118
Tea 121
A földimogyoró 122
A száraz szubtrópusi és mediterrán zóna mezőgazdasága 124
Szőlő és bor 126
Citrusfélék 130
A nedves szubtrópusi övezet mezőgazdasága 133
Gyapot 136
A mérsékelt éghajlati öv mezőgazdasága 142
a) A hosszúnyaru, nedves kontinentális terület 144
A búza 146
Kukorica 151
Sertéstenyésztés 156
b) Közép- és rövidnyarú, nedves kontinentális területek mezőgazdasága 157
Árpa 160
Cukorrépa 162
Szarvasmarha-tenyésztés 165
c) Az óceáni éghajlatú területek mezőgazdasága 167
Tejgazdálkodás 169
V. Ipar 177
Az ipar földrajzi elhelyezkedésére ható természeti, gazdasági, társadalmi tényezők 177
a) Az ásványi kincsek jelentősége az ipari termelésben 178
b) A víz szerepe az ipari termelésben 179
c) Éghajlat és időjárási viszonyok hatása az ipari termelésre 180
d) Az ipari termelés hatása a természetföldrajzi környezetre 180
Az ipari körzetek főbb típusai 185
A világ ipari termelésének földrajzi elhelyezkedése 189
A tőkés világ iparának földrajzi elhelyezkedése 190
A szocialista ipar földrajzi elhelyezkedése 192
Energiahordozók és energiagazdaság 194
A világ energiagazdaságának általános áttekintése 194
Kőolaj és földgáz 201
A világ kőszéngazdálkodása 218
Atomenerga 228
Villamosenergia termelés 234
Vas- és acélkohászat 250
A könnyű- színes- és nemesfémek bányászata és kohászata 268
Alumínium 268
Magnézium 276
Réz 277
Ólom 279
Horgany 280
Ón 281
Higany 281
Arany 282
Ezüst 284
Vegyipar 284
Gépipar 298
Fa- és papíripar 312
VI. Közlekedés 319
A közlekedésföldrajz általános kérdései 319
A közlekedési hálózat földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai 321
A természetföldrajzi környezet és a közlekedési hálózat kapcsolata 322
Viziközlekedés 325
Szárazföldi közlekedés 341
Légiközlekedés 34S
VII. A földrajzi munkamegosztás elméleti kérdései 357
A külkereskedelem 376-381