Valóságfia

Fülszöveg

Városi mondák tartották egyben a gépezetet évszázadokon keresztül. Történetek, melyekről tudta kicsiny és nagy: kár a valóságalapját kutatni. Nem is szabad. Különben tényleg leáll. Végleg, javíthatatlanul. Szét is esik. És senki meg nem mondhatja: össze lehet-e rakni még egyszer.
Másképp hogy a bűbánatba került volna a keselylábú, daruszőrű paripa Rózsa Sándor alá? Hányan és hányszor tudták egészen biztosan: jön Kossuth, jön. Ötszázezer franciával, angol, török armadával. Mivelhogy megígérte neki az amerikai elnök. Vagy ha végképp nem, Garibaldi, mert az ő csárdás kis kalapján nemzetiszín szalag lobog. Ezernyolcszázhatvankettedikbe. Amiképp vártuk, csak vártuk az ENSZ-békefenntar-tókat, mert üzenték nekünk a rádióban. Hatvanezer önkéntes állt ugrásra készen a Pireneusok túloldalán. Franco tábornok áldásával, hogy szabadságunkért vérüket adják, de az amcsik visszafordították őket. így esett szóról szóra. Mert megtanultunk a sorok között olvasni. Nem negyvenöt, százötven év alatt.... Tovább

Fülszöveg

Városi mondák tartották egyben a gépezetet évszázadokon keresztül. Történetek, melyekről tudta kicsiny és nagy: kár a valóságalapját kutatni. Nem is szabad. Különben tényleg leáll. Végleg, javíthatatlanul. Szét is esik. És senki meg nem mondhatja: össze lehet-e rakni még egyszer.
Másképp hogy a bűbánatba került volna a keselylábú, daruszőrű paripa Rózsa Sándor alá? Hányan és hányszor tudták egészen biztosan: jön Kossuth, jön. Ötszázezer franciával, angol, török armadával. Mivelhogy megígérte neki az amerikai elnök. Vagy ha végképp nem, Garibaldi, mert az ő csárdás kis kalapján nemzetiszín szalag lobog. Ezernyolcszázhatvankettedikbe. Amiképp vártuk, csak vártuk az ENSZ-békefenntar-tókat, mert üzenték nekünk a rádióban. Hatvanezer önkéntes állt ugrásra készen a Pireneusok túloldalán. Franco tábornok áldásával, hogy szabadságunkért vérüket adják, de az amcsik visszafordították őket. így esett szóról szóra. Mert megtanultunk a sorok között olvasni. Nem negyvenöt, százötven év alatt. Időtlen idők óta mindhalálig.
> M. m 'Itf
r'^ ii 'II
M i ' ¦ ! « ^ i'^l' ijil
I • i ' ' ! ' 'i ^ í f
! I
I " I • I ' ^ I .
Mnii'' ¦

; II
j.iij); i ! •]
!) i, . i ' ^
Ii 1 f !

¦ 1 ' , '.K
I
i'n
I
Vi i i i' ! r I I
1 ^ i i '
í r
'i V : r /'
I ' . ' ^ , : I

, ,'! I
I
n'.i li vO' iJs'^ l u
Horváth (EÖ) Tamás új könyvében hét novella laza füzére áll össze regénnyé, míg 18A9-től történelmünk sorsfordító időszakain keresztül 2006. október 23-áig eljutunk. Az egyes darabokat azonban összeköti és misztikussá is teszi a diákként, fiatalemberként, érett férfiként vagy öregen láttatott közös (nevű) főhős, Talpas Szilveszter. A névazonosság ugyanis a mérnök, a vásári mesélő vagy a szökött hadifogoly esetében is az egyező alapállást, magatartásformát példázza: a mindenkori magyar embert, aki elszenvedője, túlélője és láthatatlan alakítója történelmünknek - még ha nem is hőse. Talpas Szilveszter csupán a maga helyén kíván állni közös tragédiáink és korszakváltásaink idején, hogy környezetét szembesítse lezáratlan és megválaszolatlan kérdéseinkkel, azokat a szándékos felejtéstől megóvja, tanulságaikat megértse, s azokat mások számára is értelmezze.
Horváth (EÖ) különös alakja nem világraszóló, de nem is átlagos figura: talán évszázadok egyenletének magyar megoldóképlete - talán maga a remény. Vissza