Város a ködben (dedikált példány)

Fülszöveg

A Város a ködben két világháború közötti irodalmunkhoz tartozik ugyan - megírása után három évtized telt el az első kiadásig - de a művészi, emberi problémák, amiket a mű hordoz, ma is ugyanolyan időszerűek, mint a háború előtti években. Mi okból maradt el ennek a könyvnek a kiadása? Erre a szerző ad választ a regényhez csatolt vallomásával és a kézirat történelmi kalandjaira vonatkozó irodalomtörténeti dokumentumok izgalmas montázsával.
A Nagyvilág 1964. júliusi számában olvashatjuk: "Tudunk regényről - Méliusz Józseféről -, mely a háború ellen íródott, részletei a romániai Korunk-ban jelentek meg 1939-40-ben, de Illyés Gyula Budapesten akarja kiadatni, Gábor Andor pedig Moszkvában. A kéziratnak Prágán keresztül kellett volna rendeltetési helyére jutnia, de a várost közben lerohanják a németek. Négy ország lesz érdekeltté a mű sorsában.." 1940 februárjában írta Illyés Gyula Méliusz Józsefnek: "Meglepetéssel, igen nagy örömmel olvastam a két részletet... A megfigyelésnek, íráskészségnek oly értékeit látom mindkettőben, hogy - már minden további dicsérő jelzőz nélkül megbecsülésemet rögtön kritikával fejezem ki... juttasd el akárhová a kéziratot, hogy én biztattalak erre, mert a könyvet olyan értéknek tartom." Illés Endre a Révai Kiadónál, Molter Károly a Szépmíves Céhnél pártfogolta a regény kiadását, de ezt a háborús viszonyok lehetetlenné tették. A regénynek a háború alatt az illegalitásban is volt szerepe. Nem kevesen olvasták a kéziratot. Bányai László írja ekkori levelében: "... határozott, jól felépített műalkotás, súlya van és elhitető ereje, s mindenekelőtt mély társadalmi élmény. Művészi élvezetet nyújt, és szíven ragad emberi valóságával.. Igaz, új értelemben vett társadalmi realizmus hatja át... vérbeli epika." A felszabadulás után a megjelenés érdekében Gaál Gábor, Darvas József, Bölöni György, Tamás Aladár, Gergely Sándor követnek el minden tőlük telhetőt, de a balsors vaskövetkezetességgel tapad a kézirathoz. 1949-ben egy kiadói jelentésben ezt írják a regényről: "A kilátástalanság, a forradalmi realizmus hiánya, a borúlátás, a patologikus szexualizmus és freudista elemzés nehéz légköre a könyv helyét a polgári ideológiát uraló dekadens irodalomban jelöli meg... az író passzív, kontemplatív pacifizmusa nemcsak elévült, hanem veszedelmes is." 1955-ben az író már csak kézirata hiányos, elrongyolt első példányát találta meg; puszta véletlen, hogy ez is fennmaradt. A kiadásra irányuló erőfeszítéseket ezután sem kísérte szerencse. A Város a ködben és a mű kalandjairól írt Regény első ízben 1969-ben jelenhetett meg. Vissza