Vázlatos Magyar Földrajz

Előszó

Részlet:
A KÁRPÁTMEDENCE DOMBORZATI KÉPE
Európa geológiai képe
A világrészek között, Ausztrálián kívül Európa a legkisebb. Területe: 10 504 464 km2. Népsűrűsége a legmagasabb: 63,6 ember/km2.-énként. Legrégibb kövezetei kb. 360 millió évesek, a Föld történetének ókorából, a paleozoikumból származnak. Ennek az ún. karbonkorában a Himalájához hasonló óriás hegylánc vonult végig Európán, Franciaországtól a Fekete-tengerig. A tudományban Variszkuszi hegységnek nevezzük. A földtörténeti ókor utolsó szakaszára, az ún. permi időszakra ez az óriás vonulat összetöredezett és lekopott, főként tektonikus hatások következtében. Ezek az ún. romhegységek. Végigvonulnak Európa é-szaki és középső részén. Majd a geológiai harmadkorban, kb. 50 millió esztendeje, felgyűrődött egy „új" hegyvonulat, melynek tagjai többek között az Alpok s a Kárpátok is. A harmadik geológiai képlet a feltöltődött tengerfenék. Ilyen a kelet-európai nagy szarmata síkság.
A KÁRPÁTMEDENCE GEOLOGIAI KÉPE: A MAI DOMBORZAT EREDETE
A Kárpátmedencében — azaz a történelmi Magyarország határain belül — mind a három előbb említett geológiai jelenség fellelhető. A Kárpátok „fiatal" lánchegység, a földtani harmadkorban gyűrődött fel, közrefogva a régebbi származású Tiszai tömböt, amely a mélybe süllyedt. A kialakult medencét tenger öntötte el és csak akkor apadt ki, amikor az ősi tömb ismét emelkedett. Az Alföld és a Kisalföld ennek a tengernek a helyén keletkezett. Azóta az ide tartozó folyók és szelek lassanként fiatal képződményekkel, termékeny televény földdel töltötték fel a medencét. A Szepes-Gömöri Érchegység, a Gyulai-havasok Vissza