A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Őrségi és hetési nyelvatlasz

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 406 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Megjelent 600 példányban. 217 oldalnyi kivehető fekete-fehér nyelvi térképmelléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a nyelvföldrajz, a nyelvtudománynak ez a viszonylag fiatal, a XX. században keletkezett diszciplínája, a maga új, eddig alig sejtett módszertani... Tovább

Előszó

Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a nyelvföldrajz, a nyelvtudománynak ez a viszonylag fiatal, a XX. században keletkezett diszciplínája, a maga új, eddig alig sejtett módszertani lehetőségeivel igen nagy jelentőségű. Ma már akár a szinkrón dialektológia, akár a nyelvi diakrónia szálainak kibontása, e tudományszakok korszerű művelése a nyelvföldrajzi vizsgálatok fölhasználása, tanulságainak érvényesítése nélkül el sem képzelhető. Ez a diszciplína vitt be a már-már elaggással fenyegető nyelvtörténet ereibe friss vért, adott új lehetőségeket, mutatott rá váratlan, addig nem sejtett törvényszerűségekre. Általános nyelvészeti szempontból a nyelv való életének szinte fölfedezésére vezetett, nyelvi elemek, jelenségek vándorlásának módjára, dialektikus harcára, a nyelv és a nyelvet beszélő közösség léte között fönnálló kapcsolatok törvényszerűségeire irányította a figyelmet, régen ismert tényeket új megvilágításba helyezett, és szilárdnak tartott dogmákat döntött meg.
Minden nyelvföldrajzi vizsgálatnak az alapja az atlasz, a nyelvi térképek sora. A nyelvtudománynak ez a rendkívül becsesnek és termékenynek bizonyult ága csak úgy fejlődhetik, ha megfelelő számú és kellő minőségű, változatos szempontú nyelvatlasz áll rendelkezésre. Maga az új diszciplína az első valóban elkészült nyelvatlaszból született meg, s az országról országra, területrészről területrészre kiterjedő nyelvatlaszgyűjtéseken és publikálásokon épül, fejlődik. Amilyen mértékben növekszik a legváltozatosabb szempontú nyelvatlaszok száma, mind újabb nyelveket és nyelvjárásokat, mind nagyobb területeket vonva be a vizsgálatba (egyes nyelvterületekről három-négy különböző felfogású nyelvatlasz is készült, vagy van készülőben), annál jobban gazdagodnak, színesednek a nyelv életéről, valamint az egyes nyelvek, nyelvjárások múltjáról és jelenéről való ismereteink.
A különben igen fejlett magyar nyelvtudománynak sokáig, részben mindmáig súlyos fogyatékossága volt a nyelvatlaszok hiánya. Míg az erdélyi magyar lakosság nyelvjárásairól már napvilágot látott néhány kisebb, inkább mutatványszerű térképsorozat (Gálffy-Márton-Szabó T. A., Huszonöt lap ,,Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé"-bői. Kolozsvár, 1944 ; Gálffy- Márton, A Bolyai Egyetem Magyar nyelvészeti tanszékének nyelvjáráskutató tevékenysége a Magyar Autonóm Tartományban : A kolozsvári V. Babes és Bolyai Egyetemek Közleményei, Társadalomtudományi sorozat I. (1956.), 253-79 + 11 térkép ; nem tekintve az ALR.-be fölvett néhány magyar kutatópontot), határainkon belül csak néhány teljesen kísérleti jellegű, olykor csak ötletszerű gyűjtésen alapuló és csekély számú térképlapot tartalmazó publikáció jelent meg (Bárczi szerk., Mutatvány a Magyar Nyelvatlasz próbagyűjtéseiből. Vissza

Fülszöveg

Őrségi és hetési nyelvatlasz
Az őrségi és a hetési nyelvjárás nyelvtörténeti és általános nyelvészeti szempontból is legérdekesebb nyelvjárásaink közé tartozik. E nyelvjárások sok archaikus nyelvi sajátságot őriztek meg. A nyelvjárás alakulása szempontjából igen fontos tényező, hogy a magyar lakosság folytonossága e vidéken sohasem szakadt meg. A mai őrségi családok általában a régi Árpád-kori családok leszármazottai.
E táji nyelvatlasz a terület minden lakott pontján, összesen 47 kutatóponton vizsgálja a nyelvi jelenségeket. A szűkebb értelemben vett őrségi (Vas m. délnyugati része) és hetési (Zala m. nyugati része) községeken kívül a göcseji nyelvjáráshoz tartozó néhány község adatait is tartalmazza.
A 217 nyelvi térkép az őrségi és hetési nyelvjárás fontosabb hangtani és alaktani sajátságait mutatja be.

Tartalom

Előszó. írta Bárczi Géza 3
Bevezető 9
I. Táji nyelvatlasz - nagyatlasz 11
1. A táji nyelvatlasz terve a magyal nyelvtudományban 11
2. A táji nyelvatlasz feladatai 12
3. A nagyatlasz és a táji nyelvatlasz viszonya K. Jaberg szerint 18
4. A készülő Magyar Nyelvjárások Atlaszának jellege 20
5. Az őrségi és hetési nyelvatlasz célja, a Magyar Nyelvjárások Atlaszához való viszonya 21
II. A nyelvjárások és a nyelvjáráshatárok 23
1. A nyelvjárások kérdésének vitája 23
2. A nyelvjárási egységek 26
Helyi nyelvjárás 28
Nyelvjárás 38
Nyelvjáráscsoport 40
3. A nyelvjárások elhatárolása 41
III. A kutatóterület 43
1. Az Őrségi és hetési nyelvatlasz kutatópontjai 43
2. Az őrségi és a hetési lakosság életkörülményei 46
IV. A gyűjtendő anyag kijelölése 49
1. A kérdőív összeállításának általános szempontjai 49
2. A táji nyelvatlasz anyaga 51
3. Az Őrségi és hetési nyelvatlasz anyaga 52
4. Az őrségi és hetési nyelvtalasz és a Magyar Nyelvjárások Atlasza kérdéseinek kapcsolata 55
V. Az anyaggyűjtés elvi kérdései 57
1. Az egyéni nyelvhasználat (parole) tanulmányozása, vagy a közösség nyelvgyakorlatának vizsgálata? 57
2. A nyelv élete a gyűjtés tükrében 67
A nyelvi alakok mozgása 67
A nyelvtörténeti és a nyelvi biológiai szempont 68
A köznyelvi hatás vizsgálata 74
A nemzedékek és a nemek szerinti különbségek 78
Az egyes nyelvi alakok társadalmi értékének megállapítása 80
Az adatközlők 83
A nyelvi alakok mozgásának kérdése az adatközlők nyilatkozatainak tükrében 85
VI. A hangjelölés 88
1. Az impresszionista és a sematizáló feljegyzésmód
2. Gyakorlati kérdések 89
A feljegyzésben használt betűk hangértéke 89
A diftongusok kérdése 92
A nem társadalmi értékű hangok jelölése 93
VII. Az adatok közlésmódja 94
1. Az adatok kiírása és a szemléltetés 94
2. Az adatok sorrendje a térképeken r 97
3. Az összesítő lapok kérdése 98
VIII. Az őrségi és hetési nyelvatlasz elkészítésének története 100
IX. A térképlapok használatát megkönnyítő jegyzetek 103
Hangtani kérdések 104
Labiális ü-zés 104
Illabiális i-zés 105
Labiális ö-zés 105
Zárt, rövid i-zés 106
Zárt u-zás, ü-zés többtagú szavak végén 107
Zárt, rövid u-zás Z-lel kapcsolatban 107
Az á előtti a viselkedése, az á utáni o-zás 108
Nyílt é-zés 108
Egyéb hangtani jelenségek 109
Alaktani kérdések 114
Tőtan 114
Képzők, képzőbokrok 116
Határozóragok 118
Birtokos személyragozás 119
Névmások 122
Igeragozás 122
Jelöletlen határozós összetétel 124
Szóföldrajzi kérdések 124
Összesítő lapok 132
X. Német kivonat 141
XI. Függelék 155
A községekre és az adatközlőkre vonatkozó adatok 155
A kutatópontok hivatalos neve és belső elnevezése 164
A kérdező mondatok 166
A térképek jegyzéke 174
A nem közölt térképek betűrendes jegyzéke 176
A címszavak betűrendes jegyzéke 178
Az őrségi és hetési nyelvatlasz anyagának tárgymutatója 181
Rövidítések jegyzéke 187
Tartalomjegyzék 188

Végh József

Végh József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Végh József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem