Veszprém és környéke részletes kalauza

Előszó

Részlet a műből:

"Veszprém (a Séd folyó 222, a Várhegy 260, a vízvezetéki medence 291 m) rend. tan. város, a Veszprémi fennsíkba mélyen bevágódott Séd folyócska kanyargós és egyenetlenül kifejlődött, kanyónszerű völgyének sziklás szélein és dobjain, tehát erősen hepe-hupás térszinen, igen érdekes vidéken terül el.
Veszprém város egyenetlen, dolomitsziklás talajon feküdvén, benne kifejezetten központi városrészről nem igen beszélhetünk. A terepviszonyok a várost néhol élesen elkülönülő részekre bontják: középütt húzódik, DK-ÉNY-i irányban: a Megyeház-utca-Szabadság-tér-Gizella tér- Rákóczi-utca és tér s a Jókai Mór - (előbb Hosszu-) utca vonala, melyek környékükkel együtt a Belvárost foglalják magukban. A Belvárostól É-ra van - a még leginkább központi fekvésű és régente legfontosabb városrész - a Várhegy, amely a Ny-i Kaszatvölgyből (vagyis a Jókai Mór-utcából) és a K-i Buhimvölgyből sasbércszerűen emelkedik ki, É-i folytatásában a nálánál is keskenyebb, meredek sziklafalu Szentbenedek hegygyel együtt a Kaszavölgy - Püspökkert - Jókai Mór-utvonalától Ny-ra terül el a hepe-hupás és kőbányáktól szabdalt Jeruzsálemhegy, melyhez D-ről az eklézsiadülő ujabban beépített részei: Báthory- és Kinizsy-utca és a Villasor csatlakoznak. A Buhimvölgy D-i és K-i lejtőin és a felette húzódó fennsíkon a Cserhát nevű nagy városrész fekszik, melyet a Kossuth Lajos-utca szel ketté. (A Jutasi úttól K az 1921 óta ép. Ujtelep.) A Cserhát D-i része a Cigánydomb. A Séd b.oldali, menedékesebb lejtőin terjeszkedik a Temetőhegy a Csapószerrel." Vissza