Pápai emlékek

Előszó

Részlet:
"Pápa. Gyermekkorom és diákéveim egyik városa.
Igen, az egyik, mert ha olyan hírneves lennék, mint az a bizonyos ókori görög költő, értem is hét város versenghetne, hogy magáénak vallhasson.
Gyermekkoromban Pápa a nyaralást jelentette számomra. Alig fejeződött be az iskolaév, felültünk a vonatra és a nyár két hónapját pápai nagyapámnál töltöttük. Én ugyanis már korábban kezdtem iskolába járni, mint más gyerek. Nem tanulni, csak anyámat meglátogatni a tízórai szünetben, ahol nyüzsögtek az udvaron, a folyosókon a gyerekek, akik anyámat "Tanító néni"-nek szólították, amire igen büszke voltam. Alig vártam a napot, amikor majd végre én is helyet foglalhatok az egyik padban." Vissza

Fülszöveg

Vezényi Pál 1935. június 29-én született Makón. A középiskoláit Pápán a Bencés, majd a Türr István Gimnáziumban végezte. A szegedi Tudomány Egyetem Bölcsész Karán történelem-magyar szakon folytatta tanulmányait 1953-1956-ig. A forradalom leverése után 1956-ban Svájcba emigrált, majd Fribourgban az egyetemen folytatta megkezdett tanulmányait. Doktorátust 1960-ban szerzett etnológia, középkori történelem és germanisztika szakon.
Írásai 1958-tól rendszeresen jelentek meg nyugati magyar lapokban. Napvilágot látott továbbá két tudományos bibliográdiája (Biblográphia Academica Germaniae). (1964 óta tagja a Nemzetközi PEN klubnak. 1980-90-ig egy magyar nyelvű lap kiadója és szerzője volt Svájcban (Magyar Hirdető, később Magyar Lap). 1989 óta rendszeresen jelennek meg publicisztikai, kritikai írásai, tanulmányai és novellái hazai lapokban és folyóiratokban. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a MUOSZ-nak. 1993-ban regénye jelent meg, 1998-ban pedig riportkönyve. Jelenleg két további regényen dolgozik.
Eben a kis könyvben Pápán töltött diákéveiről emlékezik meg, mely egyben gyermekkorának színhelye is volt. Korhű, részletes képe ad a város harminc és ötvenes évekbeli arculatáról. A nyugodt polgári életről amelyben fekete felhőként jelent meg a háború; a légiriadók "vijjógó" szirénái, a fosztogató szovjet katonák.
Az író külön fejezetekben emlékezik meg a pápai bencésekről, akiknek eredeti rendháza a mai Városháza volt. Részletesen beszámol a szigorú iskolai rendről, a katolikus pap-tanárok oktatási és nevelési rendszeréről. Földrajz tanára az 1947/48-as évben a tudós író Kalmár Gusztáv volt, akinek neve feledésbe merült egy időre de 1999-ben a magyar Kultúra Napján konferenciát rendeztek a tiszteletére. Vezényi Pál írásában a korabeli oktatási és politikai rendszer árnyoldalaira is rávilágít. A nyugodt diákévekbe, a társadalomba, a kultúrába beleszólt a politika. Olvashatunk még a kötetben az állami Türr Gimnázium beindulásának éveiről.
Ajánlom a könyvet az idősebb és a fiatalabb generációknak is, olvassák el Pápa történelmének e kis epizódját.
Bodnár Emese Vissza