Fülszöveg
Sok szó esik az utóbbi évek tudományos irodalmában a nemzettudatról, melyet úgy határozhatunk meg, mint egységes és átfogó, alkotótöltetü nemzeti önismereten alapuló közösségtudat, melynek jegyében egy nép vállalja a közös sorsot, és birtoklásával képes megoldani sorskérdéseit
A l'ihan'ert nemzeUuJat a Zoboralja és Nyitra vidéke magyar falvai identitástudatának legsarkalatosabb kérdéseit taglalja egy széleskörű szociológiai vizsgálat alapján. Bár súlypontja az eddig kevesebbet énntett problémákkal foglalkozik, tartalma sokban túlhaladja a nemzeti-etnikai azonosságtudat szociológiai értelmezését
A könyv öt szorosan egymáshoz kapcsolódó részből áll. Az elsö részben az olvasó megismerkedhet a tudat és a nemzeti tudat alapvető elméleti kérdéseivel. A kiindulópontként használt filozófiai és szociológiai tételeken kívül, olyan fogalmakat is énnt, mint a nemzet, a közösség, nemzeti-etnikai tudat, s ezeket röviden jellemzi is. A könyv második része Nyitra vidéke lei-rásával foglalkozik,...
Tovább
Fülszöveg
Sok szó esik az utóbbi évek tudományos irodalmában a nemzettudatról, melyet úgy határozhatunk meg, mint egységes és átfogó, alkotótöltetü nemzeti önismereten alapuló közösségtudat, melynek jegyében egy nép vállalja a közös sorsot, és birtoklásával képes megoldani sorskérdéseit
A l'ihan'ert nemzeUuJat a Zoboralja és Nyitra vidéke magyar falvai identitástudatának legsarkalatosabb kérdéseit taglalja egy széleskörű szociológiai vizsgálat alapján. Bár súlypontja az eddig kevesebbet énntett problémákkal foglalkozik, tartalma sokban túlhaladja a nemzeti-etnikai azonosságtudat szociológiai értelmezését
A könyv öt szorosan egymáshoz kapcsolódó részből áll. Az elsö részben az olvasó megismerkedhet a tudat és a nemzeti tudat alapvető elméleti kérdéseivel. A kiindulópontként használt filozófiai és szociológiai tételeken kívül, olyan fogalmakat is énnt, mint a nemzet, a közösség, nemzeti-etnikai tudat, s ezeket röviden jellemzi is. A könyv második része Nyitra vidéke lei-rásával foglalkozik, és az általános jellemzésen kívül, nem mellőzi a vidék természeti adottságainak rövid áttekintését sem, amelyek közvetetten befolyásolják az itt élő emberek gondolat- és érzésvilágát. A harmadik rész betekintést nyújt Nyitra vidéke történelmébe, amely legnagyobb hatást gyakorolhatott a térség lakosai azonosságtudatának kialakítására. Ez a rész a történelmi tényeknek nemcsak az egyszerű leírása, hanem más forrásirodalomra való hivatkozással, új meglátási lehetőséget is nyújt az események lefolyására A további, negyedik rész megismerteti az olvasót az empirikus szociológiai kutatással, amelyet a szerző az etnikai identitástudat szintjének feltárása céljából végzett az adott területen Alapvető pontokban megismerteti az olvasót a kutatás módszertanával — felvázolja a hipotéziseket, a minta nagyságát és összetételét, a használt módszereket és technikákat. A kutatás eredménye tizenkét kérdéskörbe van csoportosítva, amelyek jellemzik Zoboralja lakosainak identitástudatát, névszennt: vélemények a nemzetről és hazáról, a hagyományok jelentőségéről, a személynevek használatáról, az etnikai identifikációról és nemzeti büszkeségről, nemzeti jellemről, a vegyes házasságokról, történelem- és küldetéstudatról, a politikai tudatról, a más népekkel való sorsközösségről, és az etnikai tudatot befolyásoló intézményekről. A lakosság nézeteit a vizsgált kérdéskörben több grafikon teszi áttekinthetővé
A szerző összegzésében néhány következtetést és tanulságot von le, melyekben rámutat a negatív tendenciák okaira. A mellékelt táblázatok szemléletesen ábrázolják a magyar lakosság nézeteinek korcsoport, nem és foglalkozás szennti megoszlását. A könyvben több térkép található a vidék történelmi, közigazgatási és nemzetiségi fejlődéséről, és a mellékelt magyar-szlovák helységnévjegyzék rögzíti a szövegben előforduló településnevek régebbi változatait is.
Vissza