Visszadobok kenyérrel (aláírt példány)

Előszó

Atipikus könyv ez. Illik is hozzám, mint Terminátorhoz a helikopter-géppuska. Ilyet másikat nem talál az Olvasó a magyar könyvpiacon. Számomra „a hit ugrása" - ez Róbert Kiyosaki kifejezése arra, hogy valaki egyszer csak elkezdi megvalósítani is valamilyen elképzelését.
Szokatlan könyvnek atipikus az előszava is, atipikus az írója is. Célom, hogy a rólam elterjesztett, elterjedt sztereotípiákat, főleg a negatívakat leromboljam, ezzel felépítsek egy „új képet" magamról, ami igazából „a régi", a valóságos, csakhogy ez most ismerhető meg jobban sokak számára, legalábbis amennyire egy könyv képes a megismertetésre.
Szándékom, hogy idealista és kissé voluntarista módon jobbá szeretném tenni a világot. Ugyebár a világbéke marhára fontos... Persze az írás sem az igazi. Az írás a személyiséget csak szűk résen át tudja ábrázolni: a betűk által a valóságon ütött résen keresztül. Ha személyesen is előadhatom, kiegészíthetem, amiket itt leírtam, többet is fogok mutatni, mondani, azt is, ami kimaradt.
Aki tehát valóban ismer, annak nem lesz ez a könyv igazi újdonság, legalábbis a stílus nem, de aki nem ismer - nyilvánvalóan ez a túlnyomó többség annak „új arcomat" is megmutatom. Ez legyen a meglepetés ereje és az erő meglepetése. A témáim látszólag csaponganak, időrendi sorrendet sem mutatnak, mégis végül valahogy egy irányba mutatnak. Témáim sokasága a bőség zavara, de nem a zavar bősége.
Mint látható, szeretem a kiazmusokat. Kiazmus, chiasmus: Görög-latin eredetű szó. Szószerkezetet alkotó két szónak ellentétes szórendű, de szimmetrikus elhelyezése. A kiazmusaimat, a szállóige-gyanúsakat, az idézeteket, a fontos, kiemelt részeket dőlt betűvel találja majd az Olvasó.
Valamiről álláspontom változhat idővel, de nem a következetlenségem miatt, hanem a folyton keletkező új információk miatt. Ezért úgy állok hozzá, mint a jó politikus: álláspontom szilárd, kivéve, amikor nem. Vissza