Visszfény (dedikált példány)

Szerző

Szerkesztő

'Garai Gábor: Visszfény (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1976
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	86 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-15-0725-4
Megjegyzés:	Garai Gábor szerző által dedikált példány. A szerzőről készült fekete-fehér fotójával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Ha ki fának rendeltetett, / erdőben kell éjen" - írja Garai Gábor új verseskönyve elején. Ez a gondolat meghatározza az egész kötet tematikáját, a "fa" és az "erdő", az egyén és a közösség gyötrelmes, görcsös, de végül összetartozássá lényegülő konfliktusát. Csontváry magányos cédrusának kitárulkozó vallomását, az önsorsába zárt egyéniség vergődését tragikus esemény hitelesíti: a költő édesanyjának halála. Az Anyám könyve Garai pályájának kiemelkedő teljesítménye. Egyéni tragédiák fölé hite emeli a költőt, hite a közösség segítő erejében, abban, hogy még a tehertétel is segítség, ha méltók vagyunk rá, ha igent mondunk az életre, ha az egyén "visszfénye" a közösségnek, amelyet önzetlenül szolgál.

Tartalom

Visszfény	5
MAGÁNYOS FA
Magányos fa	9
Csontváry önarcképe	10
Kábulat	11
Arcra borulva	12
Aligha érdemem	13
Itthon Ithakában	14
Négy töredék	15
Kóbor végvári vitéz fohásza...	16
Tündökölve	19
Özönvíz után	20
Térdig sárban	21
Mint a búvár...	22
Nem	23
A NAGY HAL
Igen	27
Frontbetörés	29
Tavasz-köszöntő	30
Hajnali metszet	32
Négy kubai dallam	33
A pálma románca	33
Lassú dobszóló	34
Szállodai sanszon	36
Siboney	37
Április	38
Almagerezdek	39
Lángoló tulipánok	40
Május vére	41
A földben is...	42
Egyszeri gyümölcs	43
Mérleg hava	44
A nagy hal	47
SZERDA	51
ANYÁM KÖNYVE
Invokáció	63
A hatodik	64
Egyetlen örökkévalóság	65
Elszabadultan	66
Miért nem?...	67
A parton	69
Sirály-ravatal	71
Fiad a halálban	73
Békakirálylány	75
Tékozlók	76
Nektársör	77
Ezt legalább...	78
Így a jobb	79
Azt bánom	80
Epilógus	81