1.054.440

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pszichológiatörténeti szöveggyűjtemény I.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar - A kezdetektől a XIX-XX. század fordulójáig/Kézirat

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A pszichológiatörténet tanulmányozásának, s jelen szöveggyűjteménynek céljairól A pszichológiatörténet oktatásában és e sajátos történetírás művelésében is, nagyjából két irány különíthető el... Tovább

Előszó

A pszichológiatörténet tanulmányozásának, s jelen szöveggyűjteménynek céljairól A pszichológiatörténet oktatásában és e sajátos történetírás művelésében is, nagyjából két irány különíthető el egymástól. Az egyik, melyet legegyszerűbb leírónak neveznünk, pusztán arra törekszik, hogy kronologikusan rendezve lehetőleg kimerítően elsorolja a pszichológiatörténet nagy alakjainak munkáit, tartalmi ismertetést adjon ezekről és a szerzők életútjáról, s így tovább. Szárazabb változataiban ez a megközelítés a klasszikus pozitivista hagyományt követő tényhalmazt nyújt, az adatfeltárás - illetve sokszor inkább csak adatrögzítés vagy összegyűjtés - révén azonban így is értékes forrásanyag minden pszichológiatörténettel foglalkozó számára. A leíró megközelítés másik lehetősége - lévén pszichológiáról szó, korántsem meglepően - a személyes életút, a személyiség és a mű összefüggéseinek vizsgálata. Színvonalasabb megvalósulásaiban ez a hozzáállás nem annyira az egyéni élet kulisszatitkainak feltárására törekszik, hanem arra, hogy az elemzett pszichológus "példa" legyen. Példa pedagógiai értelemben, mint a műért tett emberi erőfeszítés példája, példa olyan értelemben is, hogy rámutat, milyen összefüggések vannak a személy életproblémái, személyisége és az őt foglalkoztató tudományos problémák között, s ezáltal sokszor éppen a "történetíró" személyiségfelfogásának, emberképének, vagy akár általános tudomány felfogásának illusztrálására is példa. Igen színvonalasan képviselik ezt a megközelítést például Hermann Imre munkái Fechnerről, vagy Boring illetve Gordon Allport tanulmányai William Jamesről.
A pszichológiatörténet másik megközelítése, melyet kissé nagyravágyóan elméletinek nevezhetnénk, a puszta leírás illetve a személyi értelmezés helyett, illetve azon túlmenve, a pszichológiatörténet művelését nem pusztán a múlt iránti tiszteletből tartja fontosnak, hanem azért, mert úgy véli, hogy a pszichológiatörténet a jelen elméleti problémáival szorosan érintkezve fejtendő ki. Ezért ez az irány az egyes művek mögött rejlő elméleti kérdéseket, "modelleket" igyekszik kihámozni a történetből, értelmezni próbálja a pszichológia tárgyára, megismerési módszereire, belső - a pszichológiai jelenségsoron belüli - és külső redukciós elveire vonatkozó nézetrendszereket. Feltételezi, hogy a mai elméleti problémák megértéséhez szükség van az ilyen típusú pszichológiatörténetre, sőt - hogy e problémák egy része egyenesen ezekből a történetileg felmerült elméleti kérdésekből és előfeltevésrendszerekből vezethető le. Vissza

Tartalom

Bevezető5
A pszichológiatörténet keretei és az önálló pszichológia előzményei az újkori gondolkodásban9
Robert I. Watson: A pszichológia mint perskriptiv tudomány14
Rapaport Dezső: Az asszociáció fogalomtörténete Bacontól-Kantig30
Georges Canguilhem: A reflex fogalma a 19. században60
Robert M. Young: Hogyan lokalizálja a frenológia a különböző funkciókat?68
Érzékelés és mérés: a pszichológia önállóvá válásának közvetlen előzményei81
Edwin G. Boring: A mérés kezdete és fejlődése a pszichológiában85
Gustav Theodor Fechner: A pszicholfizika fogalma és feladata106
Hermann Helmholtz: A látérzéki felismerések110
A kisérleti pszichológia megjelenése: a német tudatlélektan programjai127
Wilhelm Wundt: A pszichológia elvei132
Oswald Külpe: Az érzéklet tulajdonságai148
Georg Elias Müller: A pszichofizika négy jelenségek axiómája154
Franz Brentano: A pszichikai és fizikai jelenségek közötti különbségekről157
Edwin G. Boring: Az önmegfigyelés története164
Az evolúciós gondolkodás hatása a pszichológiában189
Francis Galton: Az emberek osztályozása természeti adottságaik alapján193
John Hughlings Jackson: Az idegrendszer felbomlásáról204
Conwy Loyd Morgan: A Morgan-féle kánonról208
Edward Iee Thorndike: Az állatok tanulásáról215
James Mark Baldwin: A gyermekkor pszichológiája224
Ivan Mihajlovics Szecsenov: "Az agy reflexei"229
Funkcionalizmus és strukturalizmus Amerikában237
William James: A gondolatáramlás241
John Dewy: A reflexiv fogalma259
James Rowland Angell: A funkcionális pszichológia működési területé270
Edward Bradford Titchener: Egy strukturális pszichológia posztulátumai286
Módszer és tematika kitágulása és "válsága" Európában299
Oswald Külpe: A gondolkodás modern pszichológiájáról304
Edward Bradford Titchener: A gondolkodás kisérleti pszichológiája324
Eduard Claparéde: A gyermeklélektan története337
William Stern: A differenciálpszichológia elméleti alapjai351
Eduard Spranger: A megértő pszichológia373
Karl Bühler: A pszichológia egysége390
Szergej Leonyidovics Rubinstein: A kisérleti pszichológia filozófiai gyökerei405
Bibliográfia421
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem