Barbarossa: Az első 7 nap

Fülszöveg

1941. június 22-én a németek megindították a Szovjetunió ellen rég tervezett támadásukat. A nagyszabású hadművelet a Barbarossa fedőnevet kapta a XII. században élt hódító császár után. Amit pedig ezzel a fedőnévvel illettek, a világ addigi talán legnagyobb fegyveres összecsapásává lett. A támadás Hitler azon tervének csúcspontját jelentette, hogy kiterjessze a német birodalom határait kelet felé, s ezzel Lebensraumot (életteret) hozzon létre a német nép számára. 1941. nyár elején a németek hárommillió főből, 3300 harckocsiból és 2000 repülőgépből álló haderőt vontak össze. Velük szemben a mozgósítás alatt álló Vörös Hadsereg állt, amely három és fél millió katonát és 20 000 harckocsit sorakoztatott fel. A két fél küzdelmét a modern hadviselés történetében a legkegyetlenebb, megalkuvást nem tűrő harcok jellemezték.
A német erők csoportosításban nyomultak előre. Az Észak hadseregcsoportot azzal a feladattal indították meg, hogy foglalja el a balti államokat és Leningrádot. A Közép hadseregcsoport azt a feladatot kapta, hogy nyomuljon előre Moszkváig és foglalja el azt, mialatt a Dél hadseregcsoport leigázza Ukrajnát. Hat napon belül a Wehrmacht elfoglalta Rigát, Minszket, Lvovot. A Közép hadseregcsoport 300 km mélyen hatolt be Oroszország belsejébe.
A kötet számára készített különleges térképek révén a Barbarossa: Az első 7 nap könnyen áttekinthetően, drámai hitelességgel mutatja be a Szovjetunió elleni támadás első hetének történetét. A könyv a Wehrmacht 1941 júniusáig elért sikereinek széles körű áttekintésével kezdődik, majd ezt követik a német főparancsnokság - a fejezetek által körvonalazott - támadási tervei, valamint a szovjet fegyveres erők védelmi intézkedései. A szerző a továbbiakban leírja a légi és tüzérségi tüzelőkészítés végrehajtását, majd részletesen beszámol a három hadseregcsoport első héten elért sikereiről. A könyv a hadjárat további eseményeinek és a németek végső kudarcának elemzésével fejeződik be - azzal, miért nem sikerült a Vörös hadsereg megsemmisítése és Moszkva elfoglalása. Vissza