1.054.268

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zeneelmélet I.

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 552 oldal
Sorozatcím: Tanárképző főiskolai tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-8073-2
Megjegyzés: Kivehető melléklettel. Második kiadás. Megjelent 1000 példányban. Kottákkal. Tankönyvi szám: 42194.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


ELŐSZÓ
A tanárképző főiskolák ének-zene tanszékein folyó zeneelmélet oktatásának célja, hogy a hallgatók:
a) a zenei alapfogalmakat sokoldalú megvilágításban értelmezzék;
b) a magyar népdalok... Tovább

Előszó


ELŐSZÓ
A tanárképző főiskolák ének-zene tanszékein folyó zeneelmélet oktatásának célja, hogy a hallgatók:
a) a zenei alapfogalmakat sokoldalú megvilágításban értelmezzék;
b) a magyar népdalok mélyreható elemzése révén zenei .anyanyélvünket alaposabban megismerjék, népi dallamaink kifejező erejét és szépségét tudatosan érezzék;
c) a jelentősebb zenei stílusok alkotásainak vizsgálata során: metodikai, kontrapunktilcai, harmóniai és formatani ismereteket szerezzenek;
d) megismerjék a főbb zenei stílusok hangszereit, és képesek legyenek azokat hangszlnűkről megnevezni;
e) a zene kifejezési eszközeinek esztétikai határát helyesen értelmezzék, és azokat magyarázni tudják;
f) megértsék és átérezzék, hogy az elméleti tudnivalók csak eszközök, amelyek a művészi átélés magasabb fokát, a zenei szép tökéletesebb befogadását segítik elő.
E célok elérésében segítik tankönyveink hallgatóinkat és oktatóinkat. Azonban a tankönyvek is csupán eszközök. E holt betűk és kottafejek ezreit elevenné csak hallgatóink önálló munkája és oktatóink helyes módszere teheti.
A zeneelmélet a zeneművészet nagy, klasszikus alkotásainak (ideszámítva a különböző népzenéket is) jelenségeit elemzi, magyarázza és foglalja rendszerbe. Az elmúlt évszázadok történetében a különféle zenei stílusoknak, irányzatoknak egész sokasága keletkezett, virágzott, indult hanyatlásnak, tűnt le vagy éppen alakult át, időben és térben igen közel vagy távolesve egymástól. A különböző stílusokból természetesen különböző elméletek fakadtak, s a fejlődés útja igen sokszor ellentétes göröngyökből tevődött össze. Ami tegnap még kivétel volt, az mára megszokottá vált, az üldözöttből lett a törvény, s a szabályból gyakran a tiltott.
A művészetben az elmúlt koroknak is megvannak az él nem múló emberi igazságai. Ki meri azt állítani, hogy a régmúlt idők alkotói nem olyan szenvedélyesen és őszintén keresték a kifejezés eszközeit, mint a közelmúlt legnagyobbjai? A hangzás szépségének nem örök normái vannak, hanem változó, ha úgy tetszik fejlődő törvényei. Egy-egy zenei stílus tehát nem sajátíthatja ki magának „a" Vissza

Tartalom


TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ 3
I. ZENEI ALAPISMERETEK — NÉPDALELEMZÉS
A ZENEI HANG 13
A hangmagasság (13) — A hangerő (15) — A hangszín (15) — Hangforrások (15)
GYERMEKEINK DALLAMVILÁGA A ZENEI FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN 16
DALLAMOK ÜTEMPÁROKBŐL 16
A bichord hangkészlet (16) — A bitón hangkészlet (18) — A trichord hangkészlet I. (19) — A trichord hangkészlet II. (20) — A triton hangkészlet I. (21) — A triton hangkészlet II. (22)
A DALLAMSOR 24
A »m-tetrachord (24) — A dó-tetrachord (26) — A tetraton hangkészlet I. (28) — A tetraton hangkészlet II. (30) — A dó-pentachord (31) — A dó-pentaton (33) — A dó-hexaehord (34)
ÖSSZETARTOZÓ DALLAMSOROK (A PERIÓDUS) 36
A hangnem fogalma (36) — A períodizálás (38) — XM-hexachord felső dó-val (39)
A ZENE ELEMEI 42
A RITMUS 42
Gyermekdalaink bonyolultabb ritmusai (44)
. A DALLAM 47
A hangközök (48) — A hexaehordnél kisebb hangkészletek rendszerbe tartozása (51)— A kis terces hexachordok (60)—Hétfokú hangkészletek (67)
A FORMA , ' 75
A gyermekjátékdalok rendszerezése. (76) — A gyermekjátékdallamok zenei jelentősége (78)
A MAGTAR NÉP DALLAMVILÁGA (A FELNŐTTEK DALAI) 82
A népdalelemzés célja (82) — Hogyan elemezzünk; (84) — A népdalelemzés szempontjai (87)
NÉPDALAINK RITMUSA 88
Szótagszám, metrika (88) — A tempó. Az előadásmód' (92) — Népdalaink ' jellegzetes ritmusképletei (96) — Páratlan osztású és aszimmetrikus ritmusok (100) — Népdalaink „kisérő" ritmusai (103)
NÉPDALAINK DALLAMA 105
A dallamszerkezet (105) — A hangterjedelem (ambitus) (106) — Kromatikus hangközök (108) — Hangterjedelem-típusok (111) — A sorvégzök (ka-denciák) (114) ^ Hangkészlet, hangnem (118) — A hétfokú hangsorok „(122) — Népdalaink hangnemtípusai (123) — Átmeneti hangnemtípusok (144)
NÉPDALAINK FORMÁJA 149
Kötetlen formák (149) — Zárt formák (152) — Régies formatípusok (153) — A kvintváltás (155) — A visszatérő formatípus (159) — Motívum, frázis, periódus (164)
NÉPDALAINK STÍLUSRÉTEGEI 167
A régi (ősi) stílus (167) — Az ősi stílus rétegződése (171) — Nem ötfokú, másfajta régi dalok (172) — A régi műzene népi változatai (174) — Szomszédainktól átvett dallamok (176) —Az új stílus népdalai (178) — Az alkalomhoz kötött népdalok (186) — Népdalaink rendszerezése (187)
NÉPIES MÜDALAINK 192
Népdalstílus, műdalstflus (192) — A népies műdalok jellegzetességei (196) — Népies dalaink és az új magyar népdalstílus kapcsolata (212) — A népies dalok szövege (214)
A ZENEI ALAPFOGALMAK ÖSSZEFOGLALÁSA 216
A RITMUS JELZÉSE 216
Hangjegyértékek (216) — Két hang ritmusaránya (218) — Ütemnemek (219)
A PENTATÓNIA __________________________ ; 221
Az ötfokú hangrendszer. A pentaton moduszok (221) — A pentatónia hangközei (223) — A pentatónia előjegyzési rendje (224) — A pentatónia szelvényei (226)
. HATFOKŰ RENDSZEREK 228
Hangsorok pien-hangokkal (229)
A DIATÓNIA ____: 231
A hétfokú hangrendszer. A diatonikus moduszok (231) — A diatónia hangközei (234) — A diatónia előjegyzési rendje (235) — A ditttónia szelvényei (237)
A DŰR ÉS MOLL HANGNEMEK RENDSZERE 239
A dúr és moll tonalitás kialakulása (239) — A tetrachord-elmélet (240) — A dúr-moll tonalitás (242) — A moll hangsorok (242)
A TIZENKÉTFOKÜ HANGRENDSZER 244
A módosított hangok (244) — A kromatika (244) — Az enharmónia (245) — Az anharmonikus hangközök (246) — A dodekatónia (248)
A HANGKÖZÖK RENDSZERE * 248
Elméleti jellegű hangközök (253) — Hangközök, hangrendszerek a kvint-oszlopon (255)
AZ AKKORDOK (HARMÓNIÁK, HANGZATOK) 257
A hármashangzatok (257) — A hármashangzatok megfordításai (258) — A négyeshangzatok (259)
II. A KLASSZIKUS VOKÁLPOLIFÓNIA A XVI. SZÁZAD KÓRUSMŰVÉSZETE
AZ EURÓPAI TÖBBSZÓLAMÚ MŰZENE KIALAKULÁSA 263
A HETEROFÓNIÁTÓL A KLASSZIKUS VOKÁLPOLIFÓNIÁIG 263
A primitív többszólamúság (263) — Az európai többszólamúság kezdetei (265) — Ars nova (273) — A németalföldiek többszólamú művészete (XV. század) (276) — A többszólamú zene fejlődésének összefoglaló jellemzése (284)
KÉTSZÓLAMŰSÁG 286
PALESTRINA „PATREM OMNIPOTENTEM" KEZDETŰ KÉTSZÓLAMÚ
IDÉZETÉNEK ELEMZÉSE 286
A szólamok dallamossága (286) — A két szólam együtthangzása (289) — A szólamok mozgásviszonyai (292) — A két szólam hangjainak ritmikus viszonya (293) — Összegezés (294)
A PALESTRINA-STÍLUS DALLAMVILÁGA 294
Palestrina dallamainak hangkészlete (295) — A Palestrina-dallam melodikus összetevői (296) — Palestrina dallamainak ritmikus összetevői (299)
KÉT SZÓLAM MOZGÁSIRÁNYAI 302
Az egyirányú mozgás (motus rectus) (302) — Az oldalmozgás (motus obliquus) (305) — Az ellenmozgás (motus contrarius) (306) BEVEZETÉS AZ ELLENPONTTANBA (KONTRAPUNKTIKAI ALAPISMERETEK) 307
Az egyidejű mozgás (307) — A felező mozgás (310) — A negyedelő mozgás (314) — A harmadoló és hatodoló mozgás (318) — A szinkópáló mozgás (320)
— A tökéletes konszonanciák (324) — A tökéletlen konszonanciák (324) — A szinkópás, súlyos disszonanciák (324) — Disszonáns átmenőhangok (326)
— Disszonáns váltóhangok (329) — Az elugró disszonancia kambiáta dallamban (331) — A figuratív disszonanciák (332)
A KÉTSZÓLAMÚ ?ADENCIÁK (ZÁRLATOK) 334
Az egyszerű kadencia (335) — Kadenciák szinkópás disszonanciával (339) — A kadencia díszítőelemei (345) — Kadenciák két szinkópás disszonanciával (355) — A kadenciák kivételes kísérő jelenségei (358) ,
AZ IMITÁCIÓ 361
A kvintimitáció (362) — A hangközről hangközre pontos kvintimitáció (362) — A ti—fá szűkített kvinthez alkalmazkodó kvintimitáció (368) — Tonális válasz az imitációban (372) — Kvartimitáció tonális jelleg nélkül (377) — A prímimitáció (379) — Az oktávimitáció (381) — Imitációk egyéb hangközökről (384) — Imitáció dallamfordítással (387) — Imitáció ritmusváltozással (388) — Az imitációlánc (389) — A kontraszt-ellenpont (392) — Kettős ellenpont (394) LASSUS: „A HAJNAL SZÁRNYAS HÍRNÖKE" BICÍNIUM ELEMZÉSE 398
KÁROMSZÓLAMŰSÁG 403
MARENZIO „ÉDES SZÉP SZEMEK" KEZDETŰ HÁROMSZÓLAMŰ
MADRIGÁLJÁNAK ELEMZÉSE 403
A madrigál formai felépítése (403) — Kétszólamúság a háromszólamúságban (406) — A három szólam együtthangzása (407)
"IP
A PALESTRINA-STÍLUS AKKORDKÉSZLETE 410
Konszonáns összhangzások a háromszólamúságban (410) — Disszonáns hangzások a háromszólamúságban (413)
HÁROMSZÓLAMÜ KADENCIÁK 420
A harmadik szólam a kétszólamú kadencia alatt (420) — A harmadik szólam a kétszólamú kadencia szólamai között (431) — A harmadik szólam a kétszólamú kadencia szólamai, felett (434) — Különleges kadenciák (436) — A harmonikus polifónia (438)
IMITÁCIÓ HÁROMSZÓLA MÚSÁGBAN 442
NÉPIES AKKORDFÜZÉS A XVI. SZÁZAD TÖBBSZÓLAMÚ MŰVÉSZE-
TÉBEN 463
PALESTRINA „TREMENS FACTUS SUM EGO" C. HÁROMSZÓLAMÜ MOTETTÁJÁNAK ELEMZÉSE 466
NÉGYSZÓLAMÚSÁG 468
LASSUS „HOGYHA A FÉRJEM HAZA Jő" KEZDETŰ CHANSONJÁNAK
ELEMZÉSE 468
A chanson formai felépítésének vázlata (468) — A szólamok dallamossága (460) — A négyszólamú chansonban rejlő két- és háromszólamúság (462) — A négy szólam összhangzása (467) — A négyszólamú harmóniák össze-fűzése (469)
ALAPÁLLÁSÚ HÁRMASHANGZATOK ÖSSZEFÚZÉSE NÉGY SZÓLAMBAN 474
Az alapállású hármaehangzatok szólambeosztása (474) — Az alapállású hármashangzatok fordulatai (476) ALAPÁLLÁSÚ HÁRMASHANGZATOK SZÓLAMVEZETÉSI SZABÁLYAI 478 A négy szólam mozgása kvintfordulatokban (478) — A négy szólam mozgása szekundfordulatokban (482) — A négy szólam mozgása tercfordulatokban (488) — Azonos alaphangú akkordok kapcsolata (495) A SZEXTAKKORDOK ÉS AZ ALAPÁLLÁSÚ HÁRMASOK ÖSSZEFÚZÉSE NÉGY SZÓLAMBAN ' 497
A konszonáns szextakkordok (497) — A disszonáns szextakkordok (498)
KADENCIÁK NÉGY SZÓLAMBAN 602
A zárófordulat autentikus fő lépés (502) — A 'kadenciális kvartszext-disszonancia (506) — A kadenciális kvartkvintdisszonancia (509) — Négyszólamú kadencia autentikus szekund zárófordulattal (613) — Négyszólamú kadenciák plagális zárófordulattal (619) — Négyszólamú álzárlatok (622) — Félzárlatok négyszólamúságban. Periodizáló jelenségek (523)
MODULÁCIÓ A PALESTRINA-STÍLUSBAN 524
A NÉGYSZÓLAMÚ IMITÁCIÓ 529
ÖNÁLLÓ ELEMZÉSEK 634
Lassus: Sancte Ioannes — himnusz (634) — Lassus: Zsoldosszerenád (537) — Palestrina: Minden szép szín — madrigál (537)
FÜGGELÉK 539
SZEMÉLYI LEXIKON * 641
FORRÁSMUNKÁK
545 - 552

Avasi Béla

Avasi Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Avasi Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem