Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelme

Szerző

Dr. Terbe István

Dr. Glits Márton

Dr. Pénzes Béla

Szerkesztő

Rimóczi Irén

Dr. Mártonffy Béla

'Dr. Terbe István: Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelme ' összes példány

Kiadó:	OLITOR szaktanácsadó és inf. szolgálat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	150 oldal
Sorozatcím:	Vállalkozók könyve
Kötetszám:	11
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-04-833-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A zöldségfélék a talajok szerkezetével és tápanyag-ellátottságával szemben igényesebbek, mint a mezőgazdasági növények általában. Ezt a tudomány és a gyakorlat által is régóta igazolt megállapítást az összes zöldségféle esetében pontosan körülírni, számszerű értékekben megadni és a mezőgazdasági növényekhez hasonlítani nehéz, mert:
- az egyes zöldségnövények a környezettel szemben támasztott igénye - így a talaj iránt igénye is - nagyon különböző;
- a gazdasági értelemben vett (fogyasztott) termésük gyakran nem azonos a biológiai értelemben vett terméssel, a különböző növényi részek pedig - a gazdasági értelemben vett termések (virág, levél, gyökér, stb.) - más környezeti, ennek megfelelően más talaj- és tápanyagviszonyokat igényelnek;
- számos technológiai változatot alkalmaznak a gyakorlatban, amelyek megvalósításához más talajviszonyok és különböző trágyázási rendszerek kapcsolódnak (hajtatás, szabadföldi termesztés, bakhátas termesztés, tápoldatos termesztés, szalmabálás hajtatás, stb.);
- az igény a termesztés célja szerint is különbözhet. Például a tárolási növényeknél célszerűbb a kötöttebb talajokat, a friss áru termelésénél (primőröknél) pedig érdemesebb a lazább, gyorsabban melegedő talajokat előnyben részesíteni;
- bizonyos értelemben a piaci lehetőségek és a gazdaságosság is határt szab a talajerő-gazdálkodásnak. Jövedelmezőbb termesztésnél nagyobb lehetőség van a talajviszonyok javítására, mint ott, ahol alig térülnek meg a költségek. A zöldségtermesztésben pedig meglehetősen nagyok a jövedelmezőség szerinti különbségek.
Az egységnyi területen nagyobb bruttó termelési értéket képviselő zöldségtermesztésben, ezen belül is különösen a zöldséghajtatásban, a nagyobb jövedelem érdekében, sokkal többet költenek a kertészek a kedvezőbb feltételek megteremtésére, ezért a fóliák alatt, de a szabadföldi zöldségtermesztésben is, a szántóföldi növénytermesztéshez képest magasabbak a talajminőséggel szembeni elvárások. Vissza

Tartalom

A ZÖLDSÉGFÉLÉK TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA 7
TÁPANYAG- ÉS TALAJIGÉNY 7
- A zöldségfélék tápanyagigénye 7
- Hiány- és mérgezési tünetek 12
- A zöldségfélék talajigénye 17
- Izolált közegen termesztés (vízkultúra) 32
- A talajminta gyűjtése és vízmintavétel 33
A TALAJOK MŰVELÉSE 35
A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS TRÁGYÁZÁSI RENDSZERE, A TRÁGYÁZÁS ELEMEI 39
- Szerves trágyák 40
- Műtrágyák 42
- A tápanyagok megosztása 45
- A trágya kijuttatása és talajbamunkálása 47
- Tápoldatozás 47
- A tápoldatos termesztésben elkövetett gyakori hibák 49
- Fejlődési rendellenességek és az azokat kiváltó okok 50
- Átszámítási táblázatok 52
A ZÖLDSÉGFAJOK TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSÁNAK RENDSZERE 53
- Paradicsom 53
- Paprika 55
- Gyökérzöldségfélék (sárgarépa, zeller, petrezselyem, cékla, paszternák) 59
- Hagymafélék (vöröshagyma) 63
- Uborka 65
- Dinnye (görögdinnye, sárgadinnye) 68
- Káposztafélék 70
- Levélzöldségfélék 76
- Pillangósok (bab, borsó) 79
- Csemegekukorica 81
- Hajtatás 82
A ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME 84
NÖVÉNYVÉDELMI ALAPISMERETEK 84
- Növényvédő szerek 84
- Elnevezés 84
- A szerformára utaló jelölések 85
- Méregjelzések 85
- Halveszélyesség 85
- Méhveszélyesség 86
- Méhkímélő növényvédelmi technológia 86
- Növényvédőszer-maradék, megengedett növényvédőszer-maradék 86
- Munkaegészségügyi várakozási idő 86
- Élelmezés-egészségügyi várakozási idő 86
- Közegészségügyi veszélyesség 87
- Forgalmi kategóriák 87
- Tűzveszélyesség 87
- Károsítok elleni hatékonyság 87
- Hatásmód szerinti csoportosítás 88
- A növényvédő szerek mennyiségének megállapítása 88
- Védekezési napló 90
- A fajtaválasztás növényvédelmi vonatkozásai 90
- Magcsávázás 91
- A biológiai védekezés lehetőségei és korlátai 91
A NÖVÉNYVÉDELEM BUKTATÓI, HIBÁI 94
- Téves diagnózis - hibás védekezés 94
- Megkésett védekezés - gyenge eredmény 94
- A javasolt töménység indokolatlan növelése - növénykárosodás 94
- A károsítok számára kedvezőtlen körülmények megteremtése - kisebb növényvédőszer-terhelés 94
- Gyomirtószer-károk 94
- Termesztéstechnológiai hibák 95
- Dózis 95
- A kijuttatás egyenletessége 95
- Gyomos növényállomány 96
- Növénytársítás kockázata 96
A FONTOSABB KÁROSÍTÓ CSOPORTOK JELLEMZÉSE ÉS A VÉDEKEZÉS ELVE 97
- Nem fertőző betegségek 97
- Vírusos betegségek 97
- Fitoplazmás betegség 97
- Baktériumos betegségek 97
- Palántadőlés 98
- Peronoszpórák 98
- Gombás foltbetegségek 99
- Lisztharmatok 100
- Botrítiszes betegségek 101
- Szklerotíniás betegségek 102
- Rozsdák 102
- A gyökér és föld alatti szár kártevői 102
- A föld fölötti növényrészek kártevői 108
A ZÖLDSÉGFAJOK VÉDELMÉNEK SAJÁTOSSÁGAI 124
- Paprika 124
- Paradicsom 127
- Uborka 129
- Dinnye 132
- Tökfélék (spárgatök, cukkini, csillagtök, sütőtök) 134
- Bab 135
- Borsó 137
- Káposztafélék (fejes, vörös-, kelkáposzta, karfiol, karalábé, brokkoli, bimbóskel, kínai kel) 139
- Fejes saláta 141
- Sóska 142
- Spenót 142
- Spárga 142
- Hagymafélék 143
- Retek 145
- Sárgarépa 146
- Petrezselyem 148
- Pasztinák 148
- Zeller 148
- Cékla 149
- Torma 150